Félreértés ne essék: nem vagyok jós, de még tőzsdei árfolyammozgásokkal foglalkozó gazdasági szakember sem, csupán néhány gondolatot szeretnék megosztani veletek.
1. A hagyományos devizákhoz nem hasonlítható a bitcoin, így árfolyamát sem a szokásos tényezők befolyásolják (nem áll mögötte egy ország vagy egy régió teljesítménye, gazdasági ereje, politikája, ill. ezek jövőbeli kilátásai), és a vele kapcsolatos hírek is teljesen más jellegűek (jó hír lehet például a bitcoin ismertségének növekedése, az elfogadóhelyek listájának bővülése, rossz pedig egy hackertámadás, valamilyen kedvezőtlen törvényi változás, korlátozás), ráadásul még a jelenleg az árfolyamot diktáló, az üzletkötések értékét tekintve a többi kereskedőt nagyságrendekkel megelőző, talán egyedül komolyan vehető mtgox mozgásai is jelentősen befolyásolhatók egy-egy nagyobb piaci szereplő által (a tőzsde korlátozott likviditása és az összvolumen viszonylag alacsony volta miatt, hiszen egy tízezer BTC-s kötés már kiemelkedőnek mondható), de ettől függetlenül megállapítható néhány értékbefolyásoló összefüggés – a közhelyszerű „attól függ a BTC értéke, hogy mennyire elterjedt és elfogadott lesz a rendszer” alapteórián kívül is.
2. Az árfolyam alakulását meghatározó egyik legfontosabb tényező valószínűleg az, hogy mik a tervei és a szándékai a rendszer kitalálóinak. Amint múltkori írásomban levezettem, a bányászat ugrásszerű növekedésével fordítottan arányosan csökkent az egységnyi számítási teljestmény értéke, így jelenleg ill. a jövőben bányászattal komolyabb BTC-vagyonra már nem lehet szert tenni. Ott van viszont a bitcoin-genezist elindító, és másfél éven át az összes blokkot egyetlen PC-vel kitermelő csoport óriási, legalább 3 millió BTC-s (de ennél inkább nagyobb) vagyona. Ha ők elképzelnének maguknak egy eladási árszintet, azt áttörni egy darabig szinte lehetetlen lenne a kereskedési forgalomhoz mérten relatíve kimeríthetetlen forrásaik miatt (ettől persze nem kell tartanunk, mert bizonyára csepegtetve fogják értékesíteni a készleteiket). Amennyire korlátozza a BTC árfolyamát ez az egy kézben (ill. szűk csoportnál) koncentrálódott óriási vagyon, annyira potenciális növekedési tényező is: tulajdonosai vélhetően mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a Bitcoin rendszer ismertsége és elfogadottsága (ezáltal a BTC árfolyama) nőjön. (Ha 10 USD-t emelkedik az árfolyam, az legalább 30 millió dollár vagyonnövekedést jelent, ami elég jelentős összeg ahhoz, hogy megérje pl. marketingre költeni). Mindeközben arra is lehetőségük van, hogy meggátolják a túl korai és túl dinamikus felfutást, és ezzel együtt a korai kipukkadást, tehát egyfajta szabályozó szerepet is betöltenek.
3. Emellett jelentős árfolyamfelhajtó erő az előbb említett, a bányászat volumenének ugrásszerű növekedésével járó teljesítmény-elértéktelenedés. Bányászni ugyanis csak addig érdemes, amíg legalább a változó költségeket (esetünkben a villamosenergia-díjat ill. a hostingdíjat) kitermeljük, ezután elérkezünk a mikroökonómiából ismert üzembezárási ponthoz, amikor már azoknak sem érdemes termelni, akiknek már működő hardverük van.
Amíg a tranzakciós díjakból származó bevétel elhanyagolható a blokkonként elnyerhető 50 BTC-hez képest (jelenleg ennek egy százalékát sem éri el), addig a kitermelési kapacitás bizonyos szint után csak akkor fog növekedni, ha az árfolyamnövekedés is követi azt (és mivel a bányászat a Bitcoin-rendszer legfontosabb mézesmadzaga, ezen öngerjesztő folyamat fenntartása a nagybefektetők elemi érdeke). Persze a formula ennél jóval bonyolultabb, pl. a világ különböző pontjain más és más áron juthatunk hozzá villamosenergiához, nomeg a lehetőségek és a motiváltság is különböző (a racionalitásokkal nem törődő, a gazdag szülőktől kapott játékgépen passzióból minerkedőktől kezdve a kényszer-megélhetési bányászokig), de ez a lényegen nem változtat.
4. Végezetül nagyon sok fog múlni a technológia érettségén is. Ha az hosszabb távon is bizonyít, akkor nem lesz gátja az árfolyam növekedésének. Ha a rendszer valami miatt látványosan összeomlik (pl. rosszindulatú támadások miatt), ha a tranzakciók ugrásszerűen megnövekedett számát nem tudja kiszolgálni a megálmodott struktúra (gondoljunk bele: ha tízpercenként nem néhány tucat, hanem néhány tízezer adásvétel logja kerül bele egy-egy blokkokba, ráadásul egy addigra meglehetősen defragmentálódott pénzadatbázisra alapozva), ha nem lesz fair a bányászat (mert kijön valaki pl. egy VLSI sha512-generátor-áramkörrel), akkor pillanatok alatt be fog szakadni az árfolyam.
Mindezen hatásokat együttesen figyelembe véve a BTC-vásárlás (ill. -termelés) egy kockázatos, de potenciálisan jól jövedelmező befektetés, egy-két évig szinte még biztosan.