Ide várjuk az első magyar Bitcoin portállal, illetve ezzel a bloggal kapcsolatos megyegyzéseiteket, észrevételeiteket, tanácsaitokat, pontosításaitokat.

Bitcoinos körökben napok óta mindenki a legnagyobb online BTC-USD pénzváltó, az mtgox felhasználói adatbázisának lenyúlásáról beszél. De vajon mennyire kell pánikolni?

http://index.hu/tech/2011/06/22/igy_bukik_el_a_penz_online_forradalma/?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2011_06_23&utm_campaign=index

Az első indexes hír a Bitcoinról egyből temeti is azt, ráadásul pole-pozícióban a főoldalon. Hancu cikke jó összefoglaló, de kissé felületes, még akkor is, ha egyszerűsíteni akart.

Félreértés ne essék: nem vagyok jós, de még tőzsdei árfolyammozgásokkal foglalkozó gazdasági szakember sem, csupán néhány gondolatot szeretnék megosztani veletek.

Nézzünk egy olyan esetet, amikor nem aprózzuk, hanem egy egészen brutális konfigurációt rakunk össze. Tegyünk bele egyből 2 db HD 6990-est (ami most a top, sajnos darabjáért nettó 130-150 ezret is elkérnek), ehhez már profi, legalább 1000W-os táp dukál, meg egy rendesebb ház megfelelő hűtéssel (a két kártya 800 W körül disszipál + a CPU), a végén nettó félmillió körül fogunk megállni. Persze ennyi pénzért már kapunk is valamit, 1400 Mhash/s körüli teljesítménnyel számolhatunk cserébe. Ezt a szerkezetet légkondi nélkül az év nagy részében szinte biztosan nem tudjuk üzemeltetni (hacsak nem költözünk ki Alaszkába, a Google szerverfarmjai mellé), így naponta 30 kWh energia költségével (1440 Ft) számolhatunk, ez év végéig 280 ezer Ft.

Készítettem egy egyszerű exceles kalkulátort, amiből kiolvasható, hogy adott ütemű összteljesítmény növekedés és adott év végi árfolyam mellett (feltételezve, hogy csak év végén vesszük ki a pénzt egy összegben) mekkora haszonnal kecsegtet a termelés.

Röviden válaszolva: általában nem, ráadásul egyre kevésbé.

Voltak olyan idők, amikor nagyon megérte, de azok már elmúltak, és nem is jönnek vissza.
Itt van egy elég jól eldugott táblázat a kezdetekről. Jól látható, hogy a 2009-es évet egy, az átlagosnál csak kicsivel magasabb teljesítményű (pl. Q6600 quad) géppel tekerték végig (7 Mhash/s). A difficulty sokáig 1 volt, tehát olyan sebességgel lehetett egy mezei PC-vel blokkokat generálni, mint most a share-eket a poolokon. Utána 2010 júliusáig elég volt egy közepes minőségű GPU (pl. HD 5770, 220 Mhash/s) a teljes kitermeléshez.  Aztán tavaly július közepén jött egy nagy ugrás: elérte a keresési teljesítmény az 1 Ghash/s-ot. Valószínűleg ekkor szálltak be az első külsősök. Ne feledjük: eddig a pontig a rendszer a fejlesztőknek összehozott legalább 3 millió BTC-t (2010. július 13: 66528. blokk, szorozd be 50-nel...).

Nem ezzel akartam kezdeni, de a tegnapi difficulty-váltás aktualitást adott egy olyan témának, ami leginkább a gyakorló bányászokat érdekelheti. A nehézségi szint 800 ezer fölé emelkedése után nyolc órán keresztül figyeltem és naplóztam az egyes poolokat, az új blokkok keletkezését, aztán ennek alapján összegeztem a megfigyeléseim. 

Hamarosan jönnek a témával foglalkozó írások, addig is két link: a magyar wikipédia bitcoin szócikke, ill. a hivatalos FAQ szerkesztett magyar fordítása.